A színek sajátos tulajdonsága, hogy képesek keveredni egymással s ezáltal új színek jönnek létre.
A Színdominó játék egyedi fejlesztése a színeknek ezt a fantasztikus képességét használja ki. Egy olyan játék izgalmába merülhetünk bele, amelynek során megtapasztalhatjuk, hogy a nagybetűs Természet milyen színárnyalatokkal kápráztat el bennünket. Amellett tehát, hogy digitálisan szinte magunk „keverhetjük” ki a színeket, a szerencsével is versenybe szállhatunk. Hiszen a játékprogram Talonja maga osztja a lapokat, amelyeket a dominó szabályai szerint kell egymáshoz illeszteni. Csakhogy itt most az illesztés szabályait a színek megfelelősége jelenti.
A Színdominó egy igazi szellemi kaland, ugyanakkor szórakoztatva oktat: megtudhatjuk, hogy az alapszínek – kék, sárga, piros – vegyítésével milyen elsődleges kevert színek hozhatók létre.
A játék magasabb szintjén a megismerkedhetünk pasztellszínek világával: ezek a fehérrel kevert alapszínek. A legnagyobb kihívást a másodlagos kevert színek játékba hozása jelenti: itt már három festékgomb keveréséből létrejövő színek egymáshoz illesztését is meg kell oldani. Ahhoz, hogy legyőzd a programot, jól kell gazdálkodnod a nálad levő dominókkal, hogy végül azok hamarabb fogyjanak el, mint a Talon.
A színek keveredése:
Ha egy nyári zivatar után szerencsénk van, az égen szivárványt láthatunk, amelyben hatféle szín van, egyik szín a másikba finom átmenetet képez: ezek a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék és az ibolya.
Ez a jelenség minden korban lenyűgözte az embert csodálatos, szinte megmagyarázhatatlan színpompájával. Isaac Newton kísérletei nyomán 1666-ban ügyes kísérletben felfedezte néhány cambridge-i diák, hogy a fehér fényből miképp is lesz a szivárvány. Hogyan válik a „Nap színes képmásává” - ahogy akkor írták - a fénynyaláb.
Elsötétített teremben a redőny pici lyukán beszűrődő fénysugár elé helyeztek egy prizmát, apró üveggúlát, amelyen áthatolva, azok színesen vetültek tovább a falra. Majd a második prizmát csúcsával lefelé, úgy helyezték el, hogy a sokszínű fény áthaladjon rajta. Akkor pedig azt tapasztalták, hogy a szivárvány helyében megint megjelent a fehér fény.
A színek világa az ember tájékozódását segíti az élet minden területén, a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatok, szokások, információk az emberiséget egész a kezdetektől napjainkig végigkísérik. Ezért nem csoda, hogy az ember mindig is törekedett arra, hogy ezt a szemmel felfogható fény által leírt színes világot megjelenítse a különböző festékek segítségével.
Ha festünk, egy idő után azt tapasztalhatjuk, hogy a festővizünk elszürkül, ahogy az ecsetről a sok színt belemossuk az edénybe. Ha a sárga ecsetünket mossuk a korábban kékkel színezett vizestálkánkba, a szín zöldre vált. Ha az eredeti szín piros volt, akkor sárga ecsettel megkeverve narancsot kapunk. A színeket csodálatosan lehet keverni egymással újabb és újabb színárnyalatokat létrehozva.
A színkör közepén helyezkednek el a piros, a sárga, és a kék: a fő vagy alapszínek. A színkör széle felé haladva az újabb színtárcsa az előzőek segítségével kikevert elsődleges színek, a narancs, a lila, és a zöld. Kívül találhatóak az úgynevezett tiszta színek.